Oly szép így ez az élet (?)

14 April 2014  H2CO3, No Comments

Nosztalgikus. Biztosan a szöveg miatt, főleg… mondjuk – amint azt már megszokhattuk Bárdostól – az összhangzattani megoldás is tökéletes. Beleeszi magát az ember szívébe, lelkébe, agyába, fülébe. Szívből gratulálok az előadóknak, remekül énekeltek. hja, még valami. Egyik legkedvesebb barátomnak pénteken lesz szülinapja. Aszondja, “ajándékot ne hozzatok, csak a párotokat!” – na, vajon ki fog mégis [...]

Messze, messze…

5 April 2014  H2CO3, No Comments

Jaj Istenem, este van, Az én rózsám messze van. Jegykendőm is nála van, Víg örömem benne van. Csodálatos, hogy a népdalaink milyen rugalmasan értelmezhetőek. Annyiféle élethelyzetre, embertípusra, érzésre ráhúzhatjuk őket, vagy legalábbis találhatunk egy-egy odaillő példát. Talán nem is csoda ez: ki tujda, a magyarságnak ezen szellemi kincse hány ezer, hány tízezer éve formálódik, tökéletesedik [...]

Elsô tavaszi

30 March 2014  H2CO3, No Comments

Süt a nap. Egészen hihetetlen. Csak most fogom fel, hogy gyöngyörű tavasz van. Jót tesz a lelkemnek. Szeretem nézni a rügyező fákat, az eget, a pajkos árnyékokat a betonon… Jó lenne kirohanni a világból. Valahova, ahol csak ez van, semmi más. Valakivel… No tessék. Ebből is kimaradok. De legalább nem halogatom a tanulást.

Advent

14 December 2013  H2CO3, No Comments

Eljött kiskarácsony. (Igen, még mindig kisbetű…) S bár sokaknak ez leginkább a vizsgaidőszakról szól, nekem — még mindig — valami más jár állandóan a fejemben. Emlékszem, tavaly is milyen nyomott hangulatom volt végig az ünnepek alatt. Azt hiszem, ez most sem lesz másképp, csak talán egy kicsivel kevésbé fog fájni, mert jobban fel vagyok rá [...]

Az alabástrom szobor

3 November 2013  H2CO3, No Comments

Most épp fotózkodik. Gyönyörű, mint mindig. Olyan, mint Jókai hősnője, Timéa: tökéletesen, makulátlanul szép, s ugyanolyan fokban hideg és érzéketlen. Vagy csak szeme nincs hozzá, hogy meglássa: fáj ez, nagyon fáj. ——- Ha jönne egy aranyhal, és teljesítené egy kívánságomat, az az lenne: legyek vagy egy huszassal idősebb, gazdag, jó nevű jogász, diplomata, orvos, kitudjami. [...]

A vén cigány

1 October 2013  H2CO3, No Comments

Na jó. Azért nem egészen. Se nem vén, se nem cigány, mindenesetre muzsikus. Hegedűs. Böcsületes fiatal művész, aki valahogy nem futott be. Pedig tehetséges, nagyon is. A kitartás, szorgalom sem hiányzik belőle; több, mint egy hónapja, hogy elmegyek mellette nap mint nap, és mindig húzza. Vígat, szomorút, hol mit. Dehát nem az számít, hogy mennyire [...]

Ergo vale, bonae memoriae

26 September 2013  H2CO3, No Comments

Sosem hallottam még, de mikor először énekeltem, nagyon megragadott. “Te leszel, ha nem csalódom, szép emlékek városa” – áll a (kissé félreértelmezett) fordításban. Persze gondolhatjátok, mi jutott rögtön az eszembe. A szöveghűség kedvéért én is előrukkoltam egy – az eredeti jelentést szerintem jobban tükröző – fordítással, íme: Ég veled hát, kicsiny Róma, Nagy Rómának vetélytársa. [...]

Deltaté

20 September 2013  H2CO3, No Comments

Hat év alatt rengeteg dolog meg tud változni. (Az hagyján, három hónap alatt is…) Node hogy az ember hat év kihagyás után azzal szembesüljön, hogy már nem szoprán, hanem tenor!? Az azért mégiscsak “hallatlan”.

Egy (nem is annyira) új élet kezdete

29 August 2013  H2CO3, No Comments

Nos, ez is megtörtént — tegnap (fél-)hivatalosan is egyetemi polgár lettem. Új rendszer, új arcok, új itt minden… csak egyvalami változatlan… Ma pedig szóbeliztem angolból, kell már az a felsőfokú nyelvvizsga. Holnap írásbeli, ott remélem, nem rontom el a “billion”-t. Addig is ujj- és nyelvtörést magamnak (mert ugye ki más is kívánna nekem bármit is?). [...]

Cím nélkül

19 July 2013  H2CO3, No Comments

Ennek most valahogy nem tudok semmi jó címet kitalálni. Egyszerűen nem jut semmi az eszembe. Kész, punktum. Elhatároztam, hogy nem. Hogy hagyom. Hogy nem törődöm vele. Egészen jól ment. És erre mit kell csinálni? Hát persze, hogy valamit, ami felkavar. Nem hibáztatom, mert nem nekem szólt. (Ugyan, mi szólna nekem?) Ha nem figyelek oda, nem [...]